FÖLD NAPJA 50. ÉVFORDULÓ: FÓKUSZBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS

April 22, 2020

50 éve 20 millió amerikai vonult utcára a környezet védelméért. 1990-ben pedig világmozgalommá vált, és ma már 175 országban tartják április 22-én a Föld napját.

 

Magyarország az elsők között csatlakozott, így 30 éve folyik itthon is a küzdelem. Helyi igények szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok, iskolák, és már nem csak a Föld napján. 

 

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata:

“Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

 

Az idei kiemelt téma a klímaváltozás.

 

Kevesebb, mint egy évtizedünk van arra, hogy teljes mértékben átalakítsuk az egész gazdaságunk és világunk működését.

 

Egy ideje már megy a harc, hogy felismerjék az emberek a probléma komolyságát, de azt senki sem akarta, hogy a kibocsátások ilyen módon csökkenjenek, hiszen a Covid-19 komoly globális díjat számol fel életek, az egészségügyi szolgáltatások, munkahelyek és a mentális egészség tekintetében.

 

Most, a koronavírus okozta változásoknak köszönhetően a Föld fellélegezni látszik.

 

  • Kevesebb ipari szennyezés van

  • Kevesebb a zajszennyezés a reptereken

  • Sokkal kevesebb a szemét az utcákon

  • Kisebb a légszennyezettség a kevesebb autó miatt.

 

De örülhetünk-e annak, hogy a természet fellélegzik, ha mindeközben a gazdaság összeomlik?

 

A baj a “hirtelen” változás kényszerében gyökeredzik. A koronavírus kezelése megmutatta, hogy ha nagy a baj, akkor hirtelen mindenki tudja tenni, ami tőle telik. Politikusok, és a társadalom egyaránt. És ez bíztató.

De ennek egy fokozatos átállásnak kellene lennie mind társadalmilag, mind gazdaságilag, és akkor könnyebb az alkalmazkodás is, ha váratlan új helyzetbe kerülünk.

 

A Covid-19 megállítására irányuló válaszreakciók nem egy tökéletes sablon, hiszen a pandémiás reagálás egyszerűen az enyhítést próbálja, míg a sürgős éghajlatváltozás problémájára reagálás nemcsak a katasztrófa enyhítését szolgálja, hanem egy jobb világ megteremtését is.

 

Szóval hova juthatunk innen? A koronavírus vajon eredményezhet tartós környezeti változást?

 

Ami a rutin utazásokat illeti, például az ingázás, a meg nem tett kilométerek nem fognak visszatérni, hiszen senki nem fog napi kétszer az irodába utazni, hogy pótolja az otthoni munkavégzés idejét. A többi utazással kapcsolatban meg kiderül, hogy mit választanak azok, akik most kénytelenek voltak elhalasztani. Segítik a belföldi turizmust, vagy csakazért is repülőre ülnek majd, amint lehet?

 

A válság rávilágíthat a valódi prioritásokra, és segíthet az embereknek a család, a barátok és a közösség egészségére és jólétére összpontosítani, meglátni, hogy mi a valóban fontos, és szükséges a boldogsághoz.

 

Ha a járvány hatására kialakult változások fókuszban maradnak, az segíthet a kibocsátások csökkentésében.

 

Közösségi fellépés

 

Világszerte megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek egymás és saját magunk védelméért. A reakciók gyorsasága és mértéke ad némi reményt arra, hogy gyors intézkedéseket lehet hozni az éghajlatváltozással kapcsolatban is, ha az általa jelentett veszélyt sürgősen kezelik.

 

Nemzeti vagy nemzetközi szinten is képesek vagyunk cselekedni, ha szükség van rá.

Akkor csak az a kérdés, hogy az éghajlat miatt miért nem?

 

Én bízom benne - és tudom, hogy nem vagyok egyedül -, hogy ez az elszigetelt időszak jó alkalom az embereknek arra, hogy számot vessenek vessenek fogyasztásaikkal, szokásaikkal, és sokaknál eredményez majd tartós változást.

 

A szokás ereje

 

Akik folyamatosan azon munkálkodnak, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen, azokban jogosan merül fel az igazságtalanság érzése, hogy a járvány elveszi az emberek minden figyelmét az éghajlati válsággal kapcsolatosan. De természetesen érthető, hogy az emberi életek azonnali megmentése sürgetőbb feladat, és prioritást élvez.

 

Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a világszerte zajló viselkedési változások ne maradnának velünk a járvány után is.

 

A társadalomtudományi kutatásokból látható, hogy a beavatkozások hatékonyabbak, ha a változás pillanataiban zajlanak.

 

Egy, a svájci Zürichi Ipari Tudományos Egyetemen Corinne Moser vezetésével készített 2018. évi tanulmány megállapította, hogy amikor az emberek nem tudtak vezetni, de ingyenes e-kerékpáros hozzáférést kaptak, sokkal kevesebbet vezettek, amikor végül megszerezték autójukat.

 

Miközben a japán Kyoto Egyetemen Satoshi Fujii vezetésével végzett 2001. évi tanulmány megállapította, hogy amikor bezárták az egyik autópályát, és emiatt a járművezetők a tömegközlekedés használatára kényszerültek, ugyanez történt. Vagyis amikor az út újból megnyílt, az emberek, akik korábban a ragaszkodtak az autós közlekedéshez, gyakran mégis inkább tömegközlekedéssel utaztak továbbra is.

 

Tehát a változások ideje az átmenetileg kialakuló új szokások megmaradásához vezethet. Mint például a koronavírus kitörése során azok a szokások, amelyek véletlenszerűen kedvezőek az éghajlatra. A kevesebb utazás, vagy a csökkenő élelmiszer-pazarlás, vagy hogy szembesülünk vele, hogy valójában mire van szükségünk, mi az, ami igazán fontos.

 

 

És hogy milyen szokásokat érdemes megváltoztatni?

Ezeket a korábbi cikkeket ajánlom:

 

Miért vásárolunk többet, mint amire szükségünk van? 

 

Ez a 7 tanács segít neked, ha zero waste életmódra váltanál

 

Az első lépésed ez legyen

 

Havonta egy kis lépés a zero waste életmód felé

 

9 tipp, hogy fenntarthatóbb legyen az étrended
 

Share on Facebook
Please reload

LEGUTÓBBI CIKKEK:

January 17, 2020

Please reload