HOGYAN LEHET FENNTARTHATÓ A DIVAT? - BETEKINTÉS A PRINTA VILÁGÁBA

April 4, 2020

A fast fashion a vásárlás alapértelmezett modellje lett. Korábban még őszi-téli és tavaszi-nyári kollekciókat gyártottak, évente 1-1 alkalommal. Ma már viszont 2-3 hetente újabb mikro trendek jelennek meg. Ezért van az, hogy minden alkalommal, amikor besétálsz egy boltba, mindig mást találsz.

 

 

A fast fashion márkák sajnálatos vonzereje abban rejlik, hogy nagy választékban, könnyen, gyorsan és egyre olcsóbban juthatunk a legújabb trendek darabjaihoz. Tartósnak viszont nem mondhatjuk őket. Folyamatos vásárlásra ösztönöznek. Végeredményképp pedig nem azért veszünk meg valamit, mert tényleg szükségünk van rá, hanem, mert olcsó, és mert elhisszük, hogy ettől boldogabbak, jobbak, szebbek leszünk.

 

Ezzel az a probléma, hogy azok fizetik meg az árát helyettünk, akik ezeket a ruhákat készítik. Na meg a környezet!

 

A divatipar a második legnagyobb környezetszennyező iparág a világon.

 

Évente körülbelül 80 milliárd darab új ruha készül. Ennek a hatalmas mennyiségű ruhaneműnek nem csak az utóélete, de gyártása is környezetszennyező. Rengeteg víz elpazarlásával jár, a folyamat során pedig veszélyes vegyszerek juthatnak a talajba és az ivóvízbe. A mesterséges összetevőknek köszönhetően a késztermék pedig nem bomlik le, vagyis hulladékot termel. Nem is keveset.

 

Az ENSZ szerint önmagában ez az iparág felelős a szennyvíz 20%-áért és a hulladék 10%-áért globálisan.

 

Általánosságban jellemző ránk, hogy nagyon keveset tudunk arról, milyen anyagból készül a nekünk tetsző ruhadarab, az az anyag miből készül, azt hogyan gondozzák, hova szállítják, és hányszor stb. Ahogy azt sem látjuk, hogy kik, és milyen körülmények között készítik el a ruhákat.

 

Több mint 80%-ban nők és gyerekek dolgoznak ezekben a gyárakban, heti 6-7 napot, naponta 12-14 órát, csak azért, hogy nekünk legyen egy újabb felsőnk, amire tulajdonképpen semmi szükségünk, és mivel 3 hét múlva jön az újabb „kollekció”, nagy eséllyel „meg is unjuk” ennyi idő alatt.

 

Már normális, hogy 1290 forintért – van, hogy még kevesebbért is – kapunk egy pólót. A ruha lassan olcsóbb, mint az étel. Ennyire alacsony ár mellett elgondolkodtató, hogy mi marad a lánc alján lévők számára. Egy 1290 forintos póló esetében 3,87 Ft jut annak, aki megvarrta a ruhadarabot.

 

Ezzel szemben jelent meg a slow fashion mozgalom, amely egyesíti magában a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot. A fogalom az 1980-as évek végén jelent meg a köztudatban. Mivel jóval költségesebb és lassabb folyamat, a mai napig népszerűtlenebb, mint a környezetpusztító megoldások.  

 

 

Vásároljunk ruhát is tudatosan

 

Ismerjük meg a ruhák előállításának módját, a ruhák készítőjét! #whomademyclothes

 

Amit vásárolunk, legyen minőségi, és környezetkímélő eljárással készüljön!

 

Az aktuális trendek követése helyett a tartósság, és az egyediség legyen az érték.

Persze nem csak fenntartható márkák új ruháinak vásárlásával alakíthatunk ki környezettudatos ruhatárat! Korábban erről itt írtam.

 

Ezek a ruhák drágábbak, de azért, mert minőségi, környezetbarát, sokszor újrahasznosított anyagokból készülnek, kis szériában.

 

A környezetbarát anyagokból mosáskor nem oldódnak ki mikroszálak, hiszen nincsenek bennük. Így nem szennyezik a folyókat, óceánokat, a táplálékláncot.

 

Vegyük végig a fenntartható divat fontos elemeit konkrét példán keresztül, a PRINTA márka bemutatásával.

 

 

PRINTA

 

2009-ben született a Printa - bár Majoros Zita, a Printa alapítója már korábban elkezdett saját tervezésű termékeket gyártani saját grafikáival ellátva -, amely az egyik első környezettudatos márka Magyarországon. A név mögött design üzlet, művészeti galéria, szitanyomó stúdió áll, mindez egy helyen, Budapest belvárosában.

 

2017-ben elsőként vezették be Magyarországon a Zero waste életmódhoz kötődő termékeket, hogy a mindennapokra is kínáljanak környezetbarát, műanyagok nélkül készült, lebomló eszközöket, amelyek rendkívül tartósak és hasznosak is.

 

Amit megtalálsz náluk:

 

Limitált szériás, egyedi tervezésű ruhák, poszterek, ajándéktárgyak, otthoni kiegészítők. Mindezek kis példányszámban, újrahasznosított, organikus és innovatív alapanyagokból, ötvözve a hagyományos kézműves technikákat és a modern technikai lehetőségeket. 

 

 

Mitől fenntartható a PRINTA?

 

 

Újrahasznosított anyagok: A kezdetek óta használt bőrkabátokat, férfiingeket, farmert gyűjtenek, melyeket szétszabnak, majd új darabokat álmodnak meg belőlük, új értéket adnak hozzá.

 

A használt ruhákhoz szerencsére könnyű hozzájutni, mert a nyugaton leselejtezett ruhadarabok mind kelet európába érkeznek, és itt kerülnek szétszelektálásra, mielőtt tovább mennének a közel keletre vagy afrikába.

 

10 év alatt több mint 3 tonna használt alapanyagot hasznosítottak újra munkásságuk során.

 

Mióta egyre nagyobb népszerűségnek örvend a balatoni vitorlázás, különlegességként bekerültek a kollekcióba a leselejtezett vitorlavászonból készült táskák, kiegészítők is, de az sem ritka, hogy katonai pokrócokból varrnak kabátokat.

 

 

Biopamut pólók: A pólókat a Continental cégtől rendelik, és kizárólagos forgalmazói az Earth Positive termék palettájának. Ezek a termékek organikus anyagokból készülnek, megújuló energia felhasználásával, és fairwear tanúsítvánnyal rendelkeznek.

 

Ezek a pólók vízbázisú szitanyomással, vagy újrahasznosított anyagokkal kiegészítve válnak hamisítatlan “Printa” termékké.

 

 

Környezettudatos anyagok: Magyarországon sajnos nincs textilgyártás. A méterárú több helyről érkezik, de igyekeznek az összes anyagot a legközelebbi helyekről, lehetőleg Európából beszerezni, hogy megvalósuljon a lokális jelleg. Ez abban segít, hogy egységesebb kollekciók készüljenek. 

 

A kollekciókhoz felhasznált környezettudatos anyagok a len és GOTS nyers pamut Litvániában készül, az oekotex pamutok pedig Törökországban, valamint a tencel.

 

 

Nyers festetlen anyagok: A nyers, egyszerű vászon esik át a legkevesebb kémiai eljáráson, és mivel nem festett, kevesebb vízre is van szükség a gyártási folyamatban. Sok termék készül ebből a szenzációs anyagból, ami könnyen komposztálható is.

 

 

Fa, gyékény: Természetes, megújuló, könnyen komposztálható anyagokat használnak a home és zero waste kollekciókhoz.

 

 

Lokális gyártás: Az összes termékük Magyarországon, illetve magyar határon túli közösségekben készülnek (Erdély). A varroda Budapesten működik.

 

Az esztergált fa termékek, szövött termékek, gyékény, nád termékek és kerámia, mind kis kézműves stúdiókban, közösségekben készülnek. Ezzel is igyekeznek támogatni a helyi készítőket, kézműveseket, és tovább éltetni a tradicionális magyar kézműves technikákat, csak kortárs design keretekbe öntve.

 

 

Zero waste szabás: A ruhák egyre nagyobb százaléka szabászati hulladék mentesen készül a különleges zero waste szabászati technikának köszönhetően, amit alkalmaznak. Ha mégis előfordul maradék, akkor arra odafigyelnek, hogy az is fel legyen használva különböző kreatív módokon, így például hajgumik, párnababák formájában köszönnek vissza.

 

 

Vízbázisú szitanyomás: A Printa szitanyomó stúdió az elejétől kezdve elkötelezte magát a vízbázisú szitanyomás iránt, ami a szitanyomásnál a környezetkímélőbb verziója. A festékeket vízzel hígítják, káros oldóanyag felhasználása nélkül, és a széles körben használt plastisol festékekkel szemben nem tartalmaznak műanyagot.

 

Ennek a ritkábban használt, de tisztább technikának köszönhetően a szitázott, természetes anyagból készült termékek az életciklus végén komposztálhatóak (C2C cradle to cradle).

 

 

Életre szóló garancia: A termékeikre életre szóló garancia érvényes! Addig javítják őket - természetesen ingyen -, ameddig lehetséges. Ez leginkább a táskák meghibásodására érvényes, mivel ha az anyag már a túlhasználattól elszakad, sajnos azt nem lehet javítani.

 

 

C2C - cradle to cradle: Sok termékük már most teljesen komposztálható, de a jövőben még nagyon figyelmet fordítanak majd erre.

 

 

Ha pedig megtetszik egy darab, de nincs a méretedben, az azért lehet, mert a Printánál nincsenek elfekvő készletek. Minden méretből csak 2-3 darabot gyártanak. De nyugodtan írj nekik, és ők örömmel elkészítik neked.

 

 

 

Ha többet szeretnél megtudni a fenntartható divatról, vagy, hogy mi is a baj a fast fashion-nel, akkor nézd meg a The True Cost című dokumentumfilmet. Nagyon jól összefoglalja a folyamatokat. Valamint jó szívvel ajánlom Mengyán Eszter - Holy Duck! blogját, és a Fashion Revolution Hungary oldalát.

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

LEGUTÓBBI CIKKEK:

January 17, 2020

Please reload