9 TIPP, HOGY FENNTARTHATÓBB LEGYEN AZ ÉTRENDED

January 27, 2020

Egy kis utánajárással szinte mindennek megtalálhatjuk a környezetbarát(abb) alternatíváját. Nincs ez máshogy az étkezéssel sem.

 

A legismertebb környezetbarát változtatás, ami az étrendünket érinti talán a húsfogyasztás csökkentése. A legkevésbé klímabarát élelmiszerek a bárány- és marhahús, valamint a sajtok. Ezek rendelkeznek a legmagasabb karbon-lábnyommal.

 

Azonban több más élelmiszert is lecserélhetünk a konyhánkban, ha környezettudatosak akarunk lenni.

 

 

1. Húsmentes Hétfő

 

A mozgalom neve húsmentes hétfő, de persze mindegy, hogy a hét melyik napján marad ki a hús a menüből.

 

A világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége.

 

Magyarországon 2010 óta nő a húsfogyasztás. Évente közel 62 kiló húst eszünk, ami az ajánlott egészséges mértéknek szinte a háromszorosa. És ebben nincs benne a tojás, tej, sajt, vaj, túró, hal stb. A túlzott húsevés hozzájárul a súlygyarapodáshoz, ezért túlsúlyban is vezetünk Európában.

 

A növekvő húsigény miatt takarmányként etetjük föl az állatokkal az értékes gabonát, és termőföldekké alakítjuk az erdőket. Mindeközben pazaroljuk az energiát, az édesvizet, és gyorsítjuk az éghajlatváltozást, hiszen a haszonállattartás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának majdnem 15 %-ért felelős.

 

Az édesvízfogyasztásunk 70%-a a mezőgazdasághoz kötődik. Egyetlen kilogramm marhahús előállításához több, mint 15000 liter vízre van szükség. Ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő.

 

A világon termelt gabona (rozs, zab és kukorica) 40%-át pedig az állatok takarmányozására használják.

 

Akkor mit együnk? Nagyon egyszerű. Együnk kevesebb húst, de szabadtartásút, minőségit. Emellett minél több szezonális zöldséget – a tányérunk 2/3-a – és gyümölcsöt, hüvelyeseket és gabonákat.

 

Növényi alapú étrenddel globálisan 76%-kal kevesebb termőterületre lenne szükség – ez nagyjából megfelel az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Ausztrália összterületének.

 

Hidd el, a zöldségeknek igenis van íze, méghozzá nagyon finom! Meríts ötleteket például Steiner Kristóf szenzációs receptjeiből, vagy írd be a Lila Füge oldalán a keresőbe a „húsmentes” szót.

 

 

2. Váltsd le a rizst

 

Ha nem érzed teljesnek az ebédet vagy a vacsorát rizs nélkül, főzz helyette egy adag curry-s kölest, vagy bulgur pilafot. Mindkettő jobb választás, ugyanis a rizs rendkívül vízigényes, míg a köles termesztéshez például alig van szükség vízre.

 

 

3. Pálmaolajböjt

 

Csokik, kekszek, tusfürdők, mogyoró krém, éttermi rántott húsok és sült krumplik. Ezekben egy dolog biztos közös, az pedig a pálmaolaj. Márpedig pálmaolajat szinte mindenben találni, ezért nagyon nehéz elkerülni. Pedig érdemes. A növekvő kereslet miatt egyre több őserdő helyét veszik át az olajpálma ültetvények. A helyteremtés egyik „leghatékonyabb” módja pedig az égetés, ami rengeteg üvegházhatású gáz keletkezésével jár. Ráadásul az orangutánokat a kihalás fenyegeti, hiszen az otthonuk 90%-át elvesztették az elmúlt húsz évben.

 

Használj napraforgó, olíva vagy sáfrányos szeklice olajat, és készíts minél több mindent saját kezűleg – kekszet, chipset, műzli szeletet, mogyoró krémet –, és akkor pontosan tudod, mi van benne.

 

Ha pedig étterembe mennél, akkor ez az applikáció segítségedre lehet, hogy hol találhatsz fenntartható vendéglátóhelyeket.

 

 

4. Válassz puha sajtokat

 

A bárány- és marhahús után a sajtoknak van a legnagyobb szén-lábnyoma, vagyis nem a legelőkelőbb helyen állnak a fenntartható ételek listáján. De van az úgy, hogy egy kis sajtot kíván az ember.

 

Legalábbis én például nagyon ritkán eszem húst, de a sajtokról nehéz lemondanom. Ilyen esetben inkább puha sajtot választok, mint például a Brie, mert kevésbé terhelik a környezetet, mivel kevesebb procedúrán kell keresztülmenniük, mint a kemény sajtoknak.

 

 

5. Bor vagy sör

 

Egy pohár sör előállításához 75 liter vízre van szükség, míg ugyanennyi borhoz legalább 120 literre.

Ami a karbon-lábnyomot illeti, minél magasabb az ital alkoholtartalma, annál nagyobb szénlábnyommal is rendelkezik az adott ital. Vagyis a söré kisebb, mint a boré, és a boré pedig kisebb mint a röviditaloké.

 

Mint általában, úgy itt is, mindkét termék esetében a legjobb választás, ha helyi termékeket fogyasztasz.

 

Környezeti szempontokat nézve: a helyi bor és importált sör között kell döntened, a bor a nyerő. Ha egy helyi, kézműves sörről és egy hosszú kilométereket utaztatott vörös borról van szó, akkor pedig egyértelműen a sör a jobb választás.

 

Sörök esetében pedig:

Ha helyi sört iszol, akkor érdemesebb az üvegeset venned, de ha messziről jött sört választassz, akkor maradj az alumínium dobozosnál, ezzel is csökkentve  a környezeti terhelését. A legzöldebb választás mindig a csapolt sör, főleg, ha helyi.

 

Keress olyan pub-okat, ahol helyi kézműves söröket csapolnak, és oda üljetek be a barátokkal egy hosszú hét után, vagy épp egy gyönyörű hétvégi napon.

 

 

6. Spárga vs. brokkoli

 

A spárga enyhén vízhajtó, tisztító hatású, és tele van rostokkal, vitaminokkal (A-, többféle B-, C- és K-és E-vitamin, kálium, foszfor, kalcium, magnézium és vas), és mivel 92%-a víz, 10 dkg spárga csak 20 kalóriát tartalmaz. Azonban egy kiló termeléséhez majdnem 2000 liternyi vízre van szükség.

 

A brokkoli szintén tele van vitaminokkal (C-, K-, A-, többféle B- és E-vitamin, magnézium, kalcium, cink, vas), immunerősítő, és alacsony kalória tartalma miatt a diétázóknak is egyik kedvence.

Egy kiló kitermeléséhez pedig nagyjából 260 liter vízre van szükség. Bár szerintem mindenki kidobja a szárát, rudakra vágva, megfőzve ugyanúgy tálalhatjuk, mint ahogy a spárgát tennénk.

 

 

7. Mandula helyett

 

Az összes magféle nagyon vízigényes, de közülük is a mandula a leginkább. Ugyanakkor az olajas magvak fogyasztása nagyon egészséges. Ezért ha magvakat szeretnénk fogyasztani, egyszerűen válasszuk a mogyorót, vagy együnk diót. Hiszen a dió a legjelentősebb héjasunk, és a nagy diófák évről évre adják a termést itthon.

 

 

8. Éljenek a helyi bogyós gyümölcsök

 

Az egzotikus szuperkaják – mint például a chia mag, matcha por, alga, acai- és goji bogyó – jól hangzanak, és nagyon egészségesek is, de mivel messziről kell ide szállítani őket, óriási szénlábnyommal rendelkeznek. Így aligha mondhatóak környezettudatos választásnak.

 

A helyi bogyós gyümölcsök ugyanolyan szuperek, mint az egzotikus változatok, és még a helyi termelőket is támogathatjuk velük.

 

A Felelős Gasztrohős oldalon megtalálhatjátok a magyarországi superfood térképet, ami segít nektek eligazodni.

 

A „superfood mérkőzésekről” – vagyis a hazai és a külföldi szuperkaják összehasonlításáról pedig itt olvashattok.

 

 

9. Szezonális zöldség-gyümölcs

 

Szerencsére egyre többen figyelnek oda tudatosan arra, hogy szezonális zöldségek és gyümölcsök kerüljenek a tányérjaikra. A helyi termelőktől származó áruk nem csak frissebbek, mint a világ másik feléről érkező termések, de a környezetünknek is sokat kedvezünk, és támogatjuk az ökológiai fenntarthatóságot is.

 

A szezonális alapanyagokat könnyedén nyomon követhetitek, ha felmentek a Felelős Gasztrohős oldalra, vagy letöltitek az applikációjukat.

 

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

57 KÖRNYEZETBARÁT TISZTÍTÓSZER A VEGYSZERMENTES OTTHONÉRT

LEGUTÓBBI CIKKEK:
Please reload