MIT ÜZEN AUSZTRÁLIA A VILÁGNAK

January 11, 2020

A nagyobb kontinensektől elszigetelt Ausztrália egyedülálló állat- és növényvilágnak ad otthont. Kinek ne jutna egyből eszébe a sok boldogan ugrándozó kenguru és cuki koala. Partjai mentén pedig a világ legismertebb korallzátonyai húzódnak.

 

 

Mostantól viszont sajnos nem csak a cuki állatok és a gyönyörű helyek fognak eszünkbe jutni, hanem a vörösen izzó ég, a porrá égett otthonok, és a rémült, menekülő állatok, vagy azok, amelyeknek már túl késő volt. De bármennyire is szörnyű mindez, a kilátástalanság és a pánik helyett inkább érdemes végig gondolni, hogy személy szerint mit tanulhatunk mindebből.

 

Scott Morrison kormányfő szerint fontos volt megtartani a nagy szilveszteri tűzijátékot, hogy megmutassák: nem változtatnak semmit az életformájukon.

 

Pedig ez aztán elég egyértelmű üzenet, hogy most már végképp itt az idő.

 

HISZEN FELMERÜL A KÉRDÉS: A KLÍMAVÁLTOZÁS A FELELŐS?

 

A klímaváltozás ugyan nem okoz bozóttüzeket, de a felmelegedésnek köszönhetően gyakoribbá és erősebbé teszi őket, és ez a mi felelősségünk is, hiszen a felmelegedést mi magunk okozzuk.

 

MI OKOZTA A TÜZET?

 

A csodálatos élővilág és természet mellett Ausztrália a világ legszárazabb kontinense is egyben. A bozóttüzek pedig a forró és száraz időjárás következtében megszokott jelenségek, különösen a nyári hónapokban – decembertől februárig.

 

2019 Ausztrália eddigi legmelegebb és legszárazabb éve volt, és a 2017 óta tartó aszálynak köszönhetően teljesen kiszáradt növényzet miatt megállíthatatlanul terjedt tovább a tűz Dél-Ausztrália legsűrűbben lakott régióiban. A területre jellemző erős szelek pedig csak „olaj a tűzre” - akár 30-50 kilométerrel arrébb fújják a legkisebb tüzet is.

 

MIT TEHETÜNK?

 

Egyre sűrűbben kapunk figyelmeztetést, és egyre nagyobb (vissz)hangja van ezeknek a tragédiáknak. Számunkra távolinak tűnhetnek, hiszen szerencsére eddig földrajzilag valóban távol voltunk, de mindenkit érint. Minket is.

 

Kapcsoljunk mi is erősebbre és hangosabbra! Cselekedni kell. Ugyan drasztikus átalakulásra van szükség a gazdaság és a társadalom minden területén (ipar, mezőgazdaság, energiatermelés, közlekedés és lakossági fogyasztási szokások), de a fokozatosság elengedhetetlen.

 

Rengeteg apró dolog van, amit az otthonunkban – étkezés, takarítás, szépségápolás, öltözködési szokások –, és az otthonunkon kívül is változtathatunk például a bevásárlásaink, kávézás, étkezés vagy közlekedés terén.

 

Mutassunk példát a munkahelyünkön, kezdeményezzünk változást akár gyermekünk iskolájában is.

 

A lányom iskolájában például külön kérték, hogy legyen bent törölköző, textil szalvéta és kulacs, emellett pedig most már minden osztályteremben külön szelektív szemétgyűjtők is vannak. Apróságok, mégis sokat számítanak.

 

Azon pedig szintén érdemes elgondolkodni, hogy a számunkra új szokások sokszor a régi időkben természetesek voltak. Nem arról van szó, amit sokszor hallok, hogy akkor most „az lenne a legjobb, ha mindenki nomád, önellátó életmódot folytatna, és barlangban lakna.” Csupán arról, hogy bár nagyon jó a fejlődés és a haladás, de mégis van, hogy károsabb. Miért ne férne meg egymás mellett régi és új értékrend és szokások?

 

Mint például Ausztrália esetében is érdemes lenne a hatóságoknak visszatérnie az őslakosaik többezer évig alkalmazott kulturális égetési módszeréhez, amelyet az európai telepesek megjelenése előtt használtak. Ezek a szándékos, ám felügyelt tüzek többek között ritkábbá tették a nagy horderejű tüzek keletkezését is.

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

57 KÖRNYEZETBARÁT TISZTÍTÓSZER A VEGYSZERMENTES OTTHONÉRT

LEGUTÓBBI CIKKEK:
Please reload