ÍGY KÉSZÍTHETSZ NAPTEJET 5 HOZZÁVALÓBÓL

June 23, 2019

Vége a tanévnek, beköszöntött a nyár, mindenki javában nyaral, vagy hamarosan indul. Én is elkezdtem készülődni, és elhatároztam, hogy mivel a csomagolásmentes boltban lehet kapni visszaváltható üveg tégelyben naptejet, mindenképp ilyet viszünk magunkkal. Sajnos épp elfogyott, és indulásig már nem érkezett volna új szállítmány, vagyis naptej nélkül maradtam.

 

 

 

Arra jutottam, hogy ha már nem kaptam olyan naptejet, amit nyugodt szívvel használtam volna, akkor inkább elkészítem saját magam.

 

Becslések szerint évente akár 14000 tonna fényvédőt is lemos az óceán a könnyűbúvárkodó és úszkáló nyaralókról. Ez 60 millió flakonnak felel meg.

 

Két fő szempontom volt:

  • semmiképp nem akartam műanyag flakonos naptejet venni,

  • mindenképp olyan összetevőjű naptejet szerettem volna, ami nem ártalmas a tengerekre, a korallokra.

 

Bár őszintén szólva, valahogy eddig a pontig mindig olyan érzésem volt a saját készítésű naptejekkel kapcsolatban, hogy azért ezzel mégsem rizikóznék, hiszen a káros napsugarak elleni védelem nem játék, de közben rájöttem, hogy az a naptej, amit megvenni készültem, tulajdonképpen ugyanazokat az összetevőket tartalmazza, mint amire a saját készítésű naptejekhez szükség van - kókuszolaj, kakaóvaj, cink oxid, shea vaj, méhviasz.

 

Cink oxid kivételével amúgy is volt otthon minden, mert testápolóhoz és dezodorhoz szoktam használni ezeket, így el is dőlt, hogy mindenképp adok egy próbát.

 

Fizikai fényvédő recept:

  • ½ bögre mandulaolaj (SPF 5)

  • ¼ bögre kókuszolaj (SPF 10)

  • ¼ bögre méhviasz: vízállóság miatt érdemes tenni bele.

  • 2 evőkanál cink-oxid: egy természetes ásvány, a bőrfelszínen visszaveri az UVA- és UVB sugarakat egyaránt.

  • 2 teáskanál búzacsíra olaj (SPF 30): E-vitamin tartalma segít megelőzni a sejtkárosodást, és nagyon jó bőrápoló, ráadásul a fényvédő faktora is magas.

  • 2 evőkanál shea vaj SPF 3-6 (opcionális)

 

Búzacsíra olaj helyett használhatsz sárgarépamag olajat (SPF 38-40), vagy málnamag olajat (SPF 30-50) is.

Tehetsz bele még illóolajakat is, ha szeretnél. Én azért nem tettem, mert olyan kókuszolajat használok, ami nincs szagtalanítva, és így a naptej is enyhén kókusz illatú, amit pedig nagyon szeretek.

 

Egy lábasban elkezdtem melegíteni a mandulaolajat, a kókuszolajat, a shea vajat és a méhviasz pasztillákat, hogy minden felolvadjon. Majd hagytam picit kihűlni. Utána bele tettem a cink oxidot és a búzacsíra olajat, összekevertem, és hagytam teljesen kihűlni. A legvégén kicsit összeturmixoltam az egészet, és egy csatos üvegbe raktam.

 

Az igaz, hogy nem képez olyan fehér réteget a bőrömön, mint amit a naptejektől megszoktam, de egyáltalán nem égtem le, és annyira jó érzés, hogy nem ártok a tengernek, a környezetnek.

Mivel van benne méhviasz is, ezért bizonyos mértékben vízálló, de azért fürdőzés után nem árt újra bekenni magunkat.

 

A mandulaolaj, a kókuszolaj, és a búzacsíra olaj üvegben van. A shea vajat óriási műanyag tégelyben vettem (amit később fel tudok használni majd tárolásra) és a méhviasz és a cink oxid vannak műanyag tasakban, de nagyon sok mindent el lehet készíteni belőlük, mielőtt elfogynának, szóval összességében nagyon is hulladékmentes(ebb), hogy magam csinálok bizonyos kozmetikai termékeket.

 

Miért jó ez a fényvédő?

 

Két fajta fényvédő létezik: kémiai és fizikai.

 

A korallok elszíntelenedéséhez, pusztulásához hozzájáruló oxibenzon és octinoxát a kémiai fényvédőkben található. Nekünk embereknek sem tesznek jót, mivel megbolygatják a hormonháztartásunkat. A naptejet, ha szabályosan használjuk, nagy mennyiségben és rendszeresen kell felvinni a bőrünkre, ezért ezek a hatóanyagok is nagy mennyiségben fel is szívódnak.

Ez a fajta naptej a bőrben felszívódva fejti ki a hatását úgy, hogy elnyeli a napsugarakat. Mivel az UV sugarak, és a víz hatására egy idő után lebomlanak, érdemes gyakran újra kenni velük bőrünket.

A kémiai fényvédőkről tudnod kell, hogy csak az UV-B sugárzás ellen védenek.

 

A kémiai szűrőket használó naptejek helyett válasszuk inkább a fizikai szűrőket használó naptejeket, melyek cink oxiddal vagy titán dioxiddal védik a bőrünket a káros napsugarak ellen.

Mintha egy pajzs kerülne a bőrünk és a napfény közé - ez elég látványos is, mert fehér réteget vonnak a bőrre - a bőrfelszínen visszaveri, visszatükrözi az UVA- és az UVB-sugarakat. Vagyis egyaránt véd a napégés és a melanoma, vagy az UV-sugárzás okozta ráncosodás ellen is.

Fürdés után mindenképpen újra kell kenni, mert vízzel érintkezve lemosódik.

 

 

Manapság az óceánokat annyi negatív hatás éri: vízszennyzettség, globális felmelegedés, elsavasodás, naponta több tonnányi szemét, és a kémiai fényvédőkben található oxibenzon és octinoxát tönkreteszi az ökoszisztémát, köztük az egyik legfontosabbat: a koral zátonyokat.

 

Miért is baj ez?

 

Az általunk belélegzett oxigén 80%-át az óceánoknak köszönhetjük. Az üvegházgázok magas koncentrációja miatt melegedik a Föld légköre, és ennek hőjét 90%-ban az óceánok nyelik el. A tengerek ugyanakkor nagy karbonelnyelők, vagyis megkötik a légkörben lévő széndioxid egy részét. Viszont ha túl magas a széndioxidkoncentráció, attól elsavasodnak, és tönkremennek bennük a korallszigetek, amelyek megkötik a karbont.

 

Az egészséges korallzátonyok ezen kívül több funkciót is szolgálnak:

  • Megvédik a partmenti közösségeket a ciklonoktól és az azok által keltett árhullámtól,

  • A korallzátonyokat felkereső turisták pótolhatatlan megélhetési forrást jelentenek,

  • Otthont kínálnak a tengeri halfajták nem kis részének. Annak ellenére, hogy csak az óceán medrének 1%-át fedik le a korallok, a halfajták 25%-a lakhelyként használja őket életszakasza valamely pontján.







 

Share on Facebook
Please reload

LEGUTÓBBI CIKKEK:
Please reload